Fontosabb változások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásában 2010. január 01-től
1. A biztosításkötés elsődleges kötelezettje a jármű mindenkori üzemben tartója
A törvény a biztosítás megkötésére a jármű mindenkori bejegyzett üzemben tartóját kötelezi, csak ennek hiányában kell a jármű tulajdonosának a felelősségbiztosítási szerződést megkötnie. Ha a tulajdonos üzemben tartó a biztosítási év során a járművét egy másik, a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartóra ruházza át, akkor a változás bejegyzésének időpontjától az új üzemben tartót terheli a biztosítási kötelezettség, a tulajdonos szerződése ettől az időponttól kezdve érdekmúlással megszűnik.
2. Bővül a biztosításra kötelezett járművek köre
A biztosításra kötelezett járművek köre kibővül a négykerekű segédmotoros kerékpárral (quad), továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárral, ide tartozik a mopedautó.
3. A szerződés létrejötte és hatálybalépése
Jelentősen egyszerűsödik a szerződés megkötése. A szerződés már akkor is létrejön, ha az üzemben tartó a meghirdetett díjtarifának és a szerződési feltételeknek megfelelő ajánlatát – a szükséges tájékoztatás birtokában – a biztosító által rendszeresített űrlapon a biztosítónak, vagy a biztosító képviselőjének átadja. Ilyen esetben – a szerződés létrejöttével egy időben – a szerződés hatályba is lép, vagyis elkezdődik a biztosító kockázatviselése. A biztosító akkor utasíthatja el az ügyfél ajánlatát az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, ha az ügyfél szerződését évfordulóra felmondta, illetve az ügyfél szerződése a megelőző biztosítási időszak folyamán díjnemfizetés miatt megszűnt, vagy az ügyfél az ajánlatát nem a díjtarifa illetve a biztosítási feltételek szerint tette meg. Utóbbi esetben a biztosító az ajánlat díjtarifa (ill. szerződési feltételek) szerinti módosítását is kezdeményezheti.
4. 2011. január 1-től változnak a díj megállapításánál alkalmazott gépjármű-kategóriák
A 20/2009. (X.9.) PM rendelet 1. számú melléklete szerinti gépjármű-kategóriák alapján meghatározott díjakat kell majd meghirdetni a biztosítóknak a 2011-es évtől. (A változás a személygépkocsiknál és a motorkerékpároknál azt eredményezi, hogy az eddigi lökettérfogat szerinti besorolást a teljesítmény (kW) szerinti besorolás, a haszongépjárműveknél pedig alapvetően a teherbírás szerinti besorolást a megengedett össztömeg szerinti besorolás váltja majd fel az autóbuszok kivételével, ahol továbbra is a férőhely lesz a besorolás alapja az eddigihez képest némileg módosított formában.)
Táblázatban foglaltuk össze a személygépjármű kategóriákat:
|
2010. évi KGFB kategóriák |
2011. évi KGFB kategóriák |
|
hengerűrtartalom (ccm3) szerint |
teljesítmény (kW) szerint |
|
0-850 |
0-37 |
|
851-1.150 |
38-50 |
|
1.151-1.500 |
51-70 |
|
1.501-2.000 |
71-100 |
|
2.001-3.000 |
101-180 |
|
3.000+ |
180+ |
1 Le = 0,735 kW
1 kW = 1,36 Le
2010. évre viszont még az eddig megszokott kategóriák szerint történt a díjhirdetés, ami azt is jelenti, hogy a 2010-es év folyamán, az év közben kötött szerződéseknél is ezek a díjak lesznek érvényben.
4. Gépjárműflotta biztosítása
A törvény konkrétan definiálja a gépjárműflotta fogalmát, eszerint a gépjárműflotta egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt. A flotta szerződések szabályai eltérhetnek a törvénynek a szerződés létrejöttére, megszűnésére, a biztosítási időszakra és a díjfizetésre vonatkozó általános szabályaitól.
5. A biztosítás „sorsa” az üzemben tartó halála esetén
Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
6. Nő a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke
1600 millió Ft összeghatárra emelkedik a biztosító helytállási kötelezettségének maximuma személyi sérüléses károk esetében, a dologi károk összeghatára nem változik, továbbra is 500 millió Ft marad.
7. Változik a biztosítási évforduló napja, nem változik viszont az évi egyszeri tarifahirdetési kötelezettség
Az egyik legfontosabb változás a biztosítási évfordulót illetően lép hatályba a jövő évtől. A biztosítási időszak továbbra is változatlanul egy év marad, megváltozik azonban a biztosítási évforduló napja. Eddig minden szerződés esetében a január 1-e volt az évforduló napja, a 2010. január elseje után kötött szerződéseknél viszont a biztosítási időszak kezdete a kockázatviselés kezdetének napja lesz. A kockázatviselés kezdete a szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének, illetve az üzemben tartó nyilvántartásba való bejegyzésének időpontja.
A biztosítási évforduló napjának a szerződések évfordulóra történő felmondásakor van jelentősége. A felek a fennálló szerződést évfordulóra, az évfordulót legkésőbb 30 nappal megelőzően beérkező írásos értesítéssel, indoklás nélkül felmondhatják.
A biztosítóknak – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – évente egyszer, legkésőbb október 30-ig meg kell jelentetniük két országos napilapban a következő évi díjtarifáikat (amellett, hogy azokat az interneten is közzéteszik).
A változás abban áll, hogy a meghirdetett tarifák az egyes szerződéseknél csak a szerződés évfordulójától kezdődően alkalmazhatók, tehát előfordulhat olyan eset, hogy az előző évben meghirdetett tarifa csak a következő év decemberében kerül egy adott szerződés esetében alkalmazásra egy olyan időpontban, amikor már a következő naptári évre meghirdetett tarifák is ismertek lesznek.
A biztosítóknak legkésőbb a biztosítási időszak végét megelőző 50. napig írásos értesítést kell küldeni ügyfeleiknek a díjtarifa szerinti várható következő évi díjról, ez az értesítés az ügyfél hozzájárulása esetén elektronikusan is megtörténhet. Az így közölt díj még a szerződés évfordulójáig változhat, ha a hátralévő időszakban az adott szerződéssel összefüggésben olyan biztosítói kárkifizetés történik, amely érinti az ügyfél bonus-malus besorolását, ugyanis a bonus-malus megfigyelési időszak csak a szerződés évfordulóját megelőző napon zárul.
A díj megállapítása a meghirdetett tarifa alapján, az időszak kezdő napján érvényben levő díjak alapján történik, amelyet az adott biztosítási időszak tartama alatt – fő szabályként – nem lehet megváltoztatni.
A biztosítónak a következő évre várható díjtarifáról szóló értesítésének megérkezését követően a jövőben év közben elsősorban a biztosításközvetítők, illetve a MABISZ által üzemeltetett internetes honlapok alapján lesz lehetőség az egyes biztosítók tarifáinak összehasonlítására és a megfelelő döntés meghozatalára.
8. A díjfizetést érintő változások
A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével megszűnik.
A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
Az üzemben tartó a szerződéses állapot előzőek szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.
9. Elmaradt díj – fedezetlenségi díj
Változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában – 2009. év végéig – érvényes szerződés nem köthető.
2009. december 31-ig a korábbi biztosítási időszakokra előírt, de be nem fizetett díjat (elmaradt díj) az a társaság szedi be a saját tarifáival számítva M4, vagy az ügyfél bonus- malus besorolásának megfelelő fokozatban, amelynél az ügyfél az új szerződését megkötötte. Mivel a különböző társaságok tarifái eltértek, azért az elmaradt díj mértéke is társaságonként különbözött.
Az új törvényi szabályozás az elmaradt díj fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezeti a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj. A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj egységes járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére a biztosítók díjhirdetésére előírt azonos határidővel, azaz október 30-ával.
A MABISZ, a biztosítók díjhirdetésével együtt, az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2010. évre érvényes tarifáit:
|
Gépjármű kategória |
Napi díj (Ft) |
|
Személygépkocsi |
|
|
0 - 850 ccm³ |
230 Ft |
|
851 - 1150 ccm³ |
280 Ft |
|
1151 - 1500 ccm³ |
330 Ft |
|
1501 - 2000 ccm³ |
440 Ft |
|
2001 - 3000 ccm³ |
540 Ft |
|
3000 ccm³ felett |
570 Ft |
|
Motorkerékpár |
|
|
0 -150 ccm³ |
100 Ft |
|
151 - 350 ccm³ |
100 Ft |
|
350 ccm³ felett |
100 Ft |
|
Autóbusz |
|
|
10 - 19 férőhely |
330 Ft |
|
20 - 79 férőhely |
740 Ft |
|
79 férőhely felett |
1 050 Ft |
|
Tehergépkocsi |
|
|
2 tonna teherbírás alatti |
300 Ft |
|
2 – 6 tonna teherbírású |
640 Ft |
|
6 tonna teherbírás feletti |
960 Ft |
|
Vontató |
1 650 Ft |
|
Mezőgazdasági vontató |
100 Ft |
|
Könnyű pótkocsi |
100 Ft |
|
Nehéz pótkocsi |
100 Ft |
|
Segédmotorkerékpár |
100 Ft |
|
Személygépkocsi utánfutó, lakókocsi |
100 Ft |
|
Motorkerékpár utánfutó |
100 Ft |
|
Lassú jármű |
100 Ft |
|
Munkagép |
100 Ft |
|
Trolibusz |
1 020 Ft |
Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.
Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.
A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.
10. A kárrendezési szabályok változása
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – az eddigi 8 nap helyett 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Ugyanez a szabály vonatkozik az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező, kárt okozó üzemben tartóra is a Kártalanítási Számla kezelőjének történő bejelentést illetően. A károsult esetében a kár észlelésétől számított, maximum 30 napig terjedő bejelentési kötelezettség nem változott.
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
- kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
- indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
Emelkedtek a biztosítói visszaköveteléseknél meghatározott limitek. A visszakövetelések meghatározott köre nem változott, viszont azon tételeknél, ahol korábban 1 millió Ft volt a felső határ, ott ez a korlát 1,5 millió Ft-ra, illetve ahol 500 ezer Ft volt, ott pedig 750 ezer Ft-ra emelkedett.
A biztosítási törvény (Bit.) módosításaként lépett hatályba az a szabály, amely a gépjármű felelősségbiztosítási kárrendezést is érinti.
Eszerint a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak (gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsultnak), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.
A rendelkezés nem érinti a felek egyezségi megállapodásán alapuló un. „gyorsított”, vagy „készpénzes” kárrendezés alkalmazásának lehetőségét.
11. Garancialap létrehozása
A Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége 2010. január 1-től kiterjed a fizetésképtelenné vált biztosító szerződésével rendelkező üzemben tartó által a törvény hatálybalépését követően okozott károkra is.
Ennek finanszírozására a törvény előírta, hogy a biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ részére befizetést teljesíteni. A kötelezettség a biztosító számára addig áll fenn, amíg a biztosító által a ráeső arányos befizetés teljesítése révén az összes biztosító által teljesített befizetések összege el nem éri az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.
Azok a biztosítók, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak, tevékenységüket a befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
12. Bonus-malus rendszer
A bonus-malus rendszer alapvetően nem változott. A törvény hatálybalépését követően a 19/2009.(X.9.) PM számú rendelet tartalmazza a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténet igazolások kiadásának szabályait.
Gyakorlatilag nem változott a megfigyelési időszak sem, hiszen ez továbbra is az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak lesz, ez azonban a biztosítási évforduló szabályozásának változása miatt mégiscsak módosulást fog eredményezni az eddigiekhez képest. Eddig ugyanis minden szerződés esetében a naptári év volt az egységes megfigyelési időszak, a 2010-től kötött szerződések esetében viszont már nem lesz egységes a megfigyelési időszak, hiszen ez a szerződések konkrét évfordulójához igazodik.
Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt. Itt az jelenti a változást, hogy eddig ilyen esetekben lehetőség volt a bonus fokozat továbbvitelére, az új szabályozás viszont kötelezi a besorolás továbbvitelét, ami természetesen lehet malus fokozatú besorolás is.
Újdonság, hogy évfordulós biztosítóváltásnál az új biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, az üzemben tartó nyilatkozata alapján is megállapíthatja a szerződés előzetes besorolását (ennek megalapozottságát azonban a biztosító ellenőrizni köteles).
13. Kötvénynyilvántartás
A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve megszűnésétől, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 15 napon belül köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.
Újdonság, hogy a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti. Ugyancsak értesíti a kötvénynyilvántartó a biztosítót a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontjáról is. Ezzel az előírással megszűnt a tulajdonosok számára eddig előírt 15 napos okirat bemutatási kötelezettség.
A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát továbbra is köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
14. Kártörténeti nyilvántartás létrehozása
A törvény az üzletágat művelő biztosítók számára kártörténeti nyilvántartás létrehozását írja elő, amelyet a MABISZ által működtetett kárnyilvántartó szerv (Információs Központ) üzemeltet.
A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a szerződő üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól.
A nyilvántartás kiterjed a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartókra és arra a vezetőre, aki a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül, vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában vezette, a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű üzemben tartójára és vezetőjére, az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjére, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekre, az ezzel kapcsolatos adatokra.
A kártörténeti nyilvántartás létrehozásával az a jogalkotó célja, hogy a rendszer beüzemelését követően ez lesz az alapja bonus-malus rendszer működtetésének, és ez által teljesen kiváltható lesz a papíralapú kártörténeti igazolás.
« vissza a kategória többi kérdéséhez